 |
  | |
Hagyományos módszerek (ásatás, feltárás)A KÖH által előírt régészeti beavatkozások során leggyakrabban a hagyományos régészeti módszert, az ásatást alkalmazzuk, melynek többféle célja lehet. Leggyakrabban lelőhelyek azonosítása vagy horizontális és vertikális kiterjedésének meghatározása, illetve a beruházás következtében elpusztuló vagy sérülő lelőhelyek feltárása, dokumentálása a cél. A hagyományos régészeti feltárás előnye, hogy a legbiztosabb információkat nyújtja a lelőhelyről, hátránya azonban, hogy az ásatás roncsoló (destruktív) módszer, mivel a maradandó emlékek kivételével, maga is elmozdítja a leleteket eredeti összefüggésükből. Épp ezért az „ásatásos” módszer alkalmazását az optimálisan szükséges mértékre kell korlátozni. A hagyományos „ásatásos” módszereket az alábbi esetekben alkalmazzuk:  Mikor kerül sor próbafeltárásra (szondázás) a beruházás során? Próbafeltárást általában olyan ismert régészeti lelőhelyeken ír elő a KÖH, ahol a régészeti rétegek és objektumok pontos kiterjedése és intenzitása, így a beruházás rájuk gyakorolt hatása nem pontosan ismert. A próbafeltárást a beruházó is kérheti a Múzeumtól az ingatlan megvásárlása előtt, vagy a beruházás tervezési fázisában. Az idejekorán elvégzett próbafeltárás – szakmai előnyei mellett – a beruházás szempontjából kockázatcsökkentő hatású, továbbá a később esetlegesen szükségessé váló megelőző feltárás idő és pénzigénye az eredmények tükrében pontosabban kalkulálható. A próbafeltárás általában régészeti módszerekkel feltárt kutatóárkokkal történik, gépi és kézi földmunka igénybevételével. Ahhoz, hogy a további régészeti beavatkozás szükségességét és indokolt mértékét megítélhessük, általában a próbafeltárással megnyitott árkok felületének, a beruházással érintett terület legalább 10 %-át kell érintenie. A lelőhely jellegétől és a beruházás céljától függően a próbafeltárás kiterjedése növekedhet, egészen 25 %-ig. Törvényi előírás, hogy a próbafeltárás során a lelőhely(ek) kiterjedését és a lelőhely rétegtani viszonyait tisztázni kell. A próbafeltárást követően az ásatásvezető régész haladéktalanul szakvéleményt állít össze a tapasztalatokról a beruházó és KÖH számára. A szakvélemény alapján, ha a feltárás eredménye indokolja a KÖH dönt arról, hogy szükéges-e a megelőző feltárás, vagy a beruházás földmunkáinak régészeti megfigyelése mellett a kivitelezés zavartalanul folyhat.  Mikor kerül sor megelőző feltárásra a beruházás során? Megelőző feltárásokra olyan ismert (nyilvántartott vagy régészetileg védett) régészeti lelőhelyeken kerül sor, ahol a tervezett beruházás elpusztítaná, károsítaná vagy veszélyeztetve elfedné a földben lévő régészeti emlékeket. A megelőző feltárást a beruházás földmunkáival (építmények alapozása, pince, mélygarázs, közművek, utak, stb.) érintett teljes területén el kell végezni. A lelőhely jellege és a beruházás vertikális kiterjedése alapján dönthető el, hogy a lelőhely csak a beruházással érintett mélységig, vagy a rétegek teljes mélységi kiterjedésében feltárandó-e. A megelőző feltárás során a teljes felület feltárása gépi és kézi földmunka igénybevételével felületi egységekben (szelvények, blokkok, szektorok) történik, városi feltárások esetében sokszor tanufalak meghagyásával. A megelőző feltárások szerződésben rögzített időtartama és ütemezése a beruházások előkészítő fázisának része. A megelőző feltárás befejezése után, ha csak nem került elő helyszínen megőrzendő emlék, a beruházások kivitelezési munkái megkezdődhetnek. Városi körülmények között, technológiai, logisztikai okok miatt előfordul, hogy a megelőző feltárás csak a kivitelezés egyes fázisaihoz kapcsolódva végezhető el. Ezekben az esetekben a beruházó és a Múzeum azonos érdekek mentén történő együttműködése alapvető feltétele az előírt örökségvédelmi feladatok végrehajtásának. Mikor kerül sor régészeti megfigyelésre a beruházás során?  Régészeti megfigyelést ír elő a hatóság általában olyan
területre, amely régészeti érintettsége bizonytalan. Ilyen lehet a kisebb
intenzitású lelőhelyek közelsége, olyan ingatlanokon folytatott építkezések,
ahol az előzetes adatok alapján, nem vehető biztosra, hogy az adott lelőhely
folytatódik, vagy arra számíthatunk, hogy a korábban a területen folytatott
munkák (pl. régi építkezések) során a régészeti korú rétegsorokat már
megsemmisítették. Általában megfigyeléssel járnak együtt a régészeti
lelőhelyeket érintő, egyébként közérdekű
közműépítések egyes esetei is. A
megfigyelés során a beruházás kivitelezéséhez kapcsolódó földmunkát kíséri
figyelemmel a régész. Megállapítja, hogy az építkezés során megnyitott
felületek tartalmaznak-e régészeti szempontú információt, dokumentálja az
esetlegesen előkerülő régészeti jelenségeket, és szükség esetén intézkedik a
további feladatokról a beruházóval és a KÖH-hel egyeztetve. Abban az esetben,
ha megfigyelés során olyan régészeti emlék kerül elő, amelynek dokumentálása a
megfigyelés keretében nem valósulhat meg, próba- vagy megelőző feltárás válhat
szükségessé, melynek elrendeléséről a hatóság dönt
 Mi a mentő feltárás (leletmentés)? Leletmentések olyan régészeti emlékek haladéktalan dokumentálást és szükség esetén kiemelést jelentik a földből, amelyek váratlanul kerülnek elő, korábban nem ismert, régészeti védettség alatt nem álló lelőhelyeken (ingatlanokon) végzett földmunkák közben. Olyan földmunkáknál lehet erről szó, melyek engedélyezése során, a korábbi ismeretek alapján nem született örökségvédelmi előírás, vagy a földmunka nem igényelt külön engedélyezést (30 cm mélységet nem ért el). Ilyen földmunkák esetén, ha valaki pl. emberi csontokat, kerámia töredéket, bronz tárgyat, falat vagy faragott kőemléket talál munka közben, a hatályos jogszabályok szerint a legszükségesebb feltárási feladatokat a területen illetékes Múzeum saját költségén haladéktalanul elvégzi. Mit nevezünk tudományos kutatási programokhoz kapcsolódó feltárásnak (tervásatás)? A nagyszámú, beruházáshoz kapcsolódó régészeti értékmentő munka mellett kevesebb lehetőség nyílik az ásatások klasszikus forámájára, a tudományos kutatóprogram keretében végzett feltárásokra, melyeket a régi terminológia alapján „tervásatás”-nak nevezünk. Ezek az általában kisebb felületű munkák lehetőséget adnak egy-egy tudományos probléma tisztázására és a legújabb kísérleti munkamódszerek alkalmazására, kipróbálására. Eredményeiket a beruházásokhoz kapcsolódó feltárások során innovatív módon alkalmazni lehet. A tervásatások anyagi hátterét tudományos kutatási pályázatok biztosítják. | |
| Minden jog fenntartva, 2008. | Impresszum | |