Középkori rituális gyilkosság Szigetszentmiklóson?
A Budapesti Történeti Múzeum 2003 óta végez feltárásokat az M0 körgyűrű déli szektorának területén. A 2009 - 2010 folyamán végzett megelőző régészeti feltárások egyik helyszíne a Szigetszentmiklós – Dunára dűlő nevű lelőhely volt.
A területen az őskortól a középkor végéig számos régészeti korszak képviselteti magát, legjelentősebbnek mégis az eddig több mint 100 sírt számláló későközépkori temető mondható. A temető északnyugati szélén ásott sírok nagy részében nők és gyerekek csontváza található. Több olyan közös sír is előkerült, ahol az édesanya lábánál helyezték örök nyugalomra az újszülött csecsemőjét. A sírokban elsősorban a viselethez köthető tárgyak kerültek napvilágra, többek között ruhaszegély, párizsi kapocs, hajtű, pártadísz.

A feltárt koponya
A temető eddigi legnagyobb szenzációja az a női csontváz, melynek bontása során a koponya szemgödrében mélyen besüllyedve egy szög bukkant elő. Bernert Zsolt (Magyar Természettudományi Múzeum) antropológus a koponya tisztításakor, a tarkótájon, az öreglyukba beleverve egy másik szöget is talált. Az elkészített röntgenfelvételen (készítette a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Radiológiai Klinikája) jól látszik a két szög helyzete. Az antropológiai vizsgálat további rendellenességet talált, az öreglyuknál felfedezett csontosodás egy nagyon súlyos, személyiségzavarral járó betegségre utal.

A koponya röntgenfotója
Az esettel kapcsolatban számos kérdés merül fel. Az biztos, hogy a két szög nem a koporsó összeroskadásánál került a koponyába. Ma már aligha megállapítható, hogy a szögek okozták-e az elhunyt halálát, egyidőben került-e a két szög a fejbe, gyilkosság történt-e, vagy egyfajta gyógyítási módként értelmezhetjük a beavatkozást, vagy az amúgy is súlyos betegséggel küzdő emberrel halála után történt-e ez a rituálé. Középkori forrásokból ismerünk párhuzamokat, de régészeti feltárások nyomán nem mondható gyakorinak az eset. Egyes kutatások szerint a „szöget ütött a fejébe” mondás egy középkorban elterjedt gyilkossági módra utal.
Terei György
ásatásvezető régész
Szerző: TGy
|