2009-2010 folyamán a Szigetszentmiklós környékén végzett régészeti feltárások során több mint 100 sírt számláló későközépkori temetőt tártak fel a Budapesti Történeti Múzeum régészei. A feltárások eddigi legnagyobb szenzációja az a női csontváz, mely az antropológiai vizsgálatok alapján egy középkori rituális gyilkosságot is idézhet.
A Múzeumok Éjszakáján, május 19-én az Aquincumi Múzeum is várja a látogatókat. Görög táncház, ókori állatmesék, kosztümös tárlatvezetés, a Magyar Csillagászati Egyesület távcsöves bemutatója, római ételkóstoló és római kosztümös éjszakai fotózás várja az érdeklődőket, akik bekötött szemmel a Tapintható régészet című "láthatatlan" kiállítást is megtekinthetik.
Május 22-23-án a római kor egyik legkedveltebb ünnepén, az antik Floraliát idéző rendezvényen megelevenedett Aquincum városának élete: katonák, gladiátorok, iparosok, színészek és pantomimesek szórakoztatták a közönséget.
A programra érkezők antik hadibemutatón vehettek részt, licitálhattak az aquincumi rabszolgapiacon, római ételeket kóstolhattak, ókori játékokat próbálhattak ki.
Megjelent az Aquincumi Füzetek 16., 2009-es kötete A magyar és angol nyelvű kiadványban részletes beszámolók olvahatók a BTM-Aquincumi Múzeumának 2009-ben végzett feltárásairól.
2009. tavaszán, ahogy erről már korábban beszámoltunk több római kori díszes sírépítményelem került elő egy munkagödörben, a XI. kerületben, a Rupphegy déli oldalában.
Egy különös, „hétfejű” ember; rejtélyes aquincumi múmiák; sírokba temetett szörnyű átkok. Június 6 -án, vasárnap fény derül az aquincumi temetők titkaira Lassányi Gábor régész és Bernert Zsolt antropológus előadásban
Milyen jellegzetes technikai megoldások jellemezték a lenyűgöző méretű, antik vízvezetékeket? Szedtek-e vízdíjat az ókori Aquincumban? Hogyan jutott el a víz a forrástól az aquincumi polgárok poharáig? Mindezt megtudhatták az Aquincumi Múzeum május 2-i előadásának hallgatói. A téma előadója: Anderkó Krisztián régész.
Április 18-án, a Műemléki Világnap alkalmából az Aquincumi Múzeum és a feltárások történetével ismerkedhettek meg látogatóink. Az előadás résztvevői sok érdekességet tudhattak meg Aquincum római kori emlékeinek felfedezéséről, a romok konzerválásáról és a régészeti leletanyagok nagyközönség előtti bemutatásának lehetőségeiről is. A téma előadója: Varga Nikoletta régész.
300 millió forintos Európai Uniós támogatással turizmusfejlesztési beruházás kezdődik az Aquincumi Múzeum területén Pannonia Provincia Program (PPP) címmel, 2010. áprilisában. A Budapesti Történeti Múzeumhoz tartozó intézmény fejlesztésének külön aktualitását az adja, hogy a közelmúltban Világörökségi jelölés listájára került a római határvonal, a limes magyarországi szakasza, melynek legjelentősebb városa a tartományi székhely, Aquincum volt.
Fejdísz aranylemezkékkel, gyöngysorok, kardok, óriási, díszes ruhakapcsolótű, római kori síremlék és avar libatojások is láthatóak a BTM Aquincumi Múzeumának 14. alkalommal megrendezésre került kiállításán. Az előző év legszebb ásatási leleteit felvonultató bemutatón ez alkalommal az ős- és római kori tárgyakon túl a Budapesti Történeti Múzeum frissen feltárt középkori leletanyaga is képviselteti magát. A kiállítás látogatható 2010 április 15 - 2011 március 31-ig.
Az Aquincumi Múzeum sok ezer éves, csillogó bronztárgyainak történetével, a korabeli bronzszobrok készítésének technikájával, s a római kori bronzművesség általunk ismert fortélyaival ismertette meg az érdeklődőket 2010. április 4-én, Vecsey Ádám restaurátor, a római kori bronzművesség kutatója.
Zsúfolásig megtelt a Pesti Vármegyeháza nagyterme 2010. március 1-én, a régészeti örökségvédelem helyzetéről és a múzeumok szerepvállalásáról rendezett konferencián. A konferencia vitathatatlan eredménye, hogy a múzeumok széles körben kifejthették és nyilvánosságra hozhatták jelenlegi helyzetüket, s a régészeti örökségvédelem szereplői megismerhették a múzeumok álláspontját.
A Budapesti Történeti Múzeum a főváros területén eddig előkerült legnagyobb szkíta kori temetőt tárta fel 2009-ben az M0 autóút tervezett déli szakaszán. A gazdag leletanyag restaurálása jelenleg is folyik, egy része tavasszal kiállításra kerül az Aquincum Múzeumban.
A Dunaharaszti és Vecsés között kijelölt új M0 autópálya-szakasz nyomvonalán egy jelentős avar kori temető sírjait tárták fel a Budapesti Történeti Múzeum régészei.
2010-ben tovább folytatódik az Aquincumi Múzeum ismeretterjesztő előadás-sorozata, melynek keretében február 7-én, 11 órakor az ókori lakáskultúrával ismerkedhettek az érdeklődők. A téma előadója: Láng Orsolya régész, az Aquincumi polgárváros kutatója.
Az Aquincumi Múzeum a Magyar Kultúra Napja alkalmából mutatta be a szakmai közönségnek és az érdeklődőknek R. Facsády Annamária: Aquincumi ékszerek /Jewellery in Aquincum című könyvét.
A Budapesti Történeti Múzeum 2008-ban és 2009-ben számos ponton végzett megelőző feltárásokat az M0 autóút délnyugati szakaszának szélesítési munkáihoz kapcsolódóan.
Budapest közigazgatási határától három kilométerre délre, a Csepel-szigeten, a soroksári Duna-ág partjától 100 m-re fekvő lelőhelyen, az ásatások intenzív megtelepedésre utaló régészeti jelenségeket eredményeztek.
Aquincum polgárvárosának utolsó korszakából, a Kr. u. 4. század végéről - az 5. század elejéről származó temetkezés került elő az óbudai Duna-part közelében folytatott ásatások során.
Megjelent a Vindabona – Aquincum - Probleme und Lösungen in der Stadtarchäologie című kiadvánny. 2008. november 20-21-én az Aquincumi Múzeum által szervezett két napos workshop keretében a Wien Museum és a Budapesti Történeti Múzeum munkatársai a városi régészet aktuális problémáit vitatták meg.
Egy 13 -16. századi birtokközpont, egy Árpád-kori falu részletei, számos római kori kőemlék és rézkori objektumok kerültek elő a Hajógyári-szigeten 2009-ben elvégzett feltárásokon.
2009-ben újabb elemmel bővült a múzeum régészeti tevékenységét bemutató kiadványok száma. A Régészeti Kutatások Budapest peremén című kötet a Budapesti Történeti Múzeum munkatársai által az M0- ás autóút nyomvonalán, 2004-2006 közt végzett feltárások eredményeit mutatja be.
2009. novemberében az Aquincumi Múzeum és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hetedik alkalommal képviselte Magyarországot az olaszországi Paestumban a „Borsa Mediterranea del Turismo Archeologico” (Mediterrán Régészeti Turisztikai Találkozó) című konferencián és kiállításon. A találkozó a magyarországi római emlékek népszerűsítése mellett kiváló alkalmat nyújtott a múzeum külföldi kapcsolatainak bővítésére is.
Terjedelmes cikkben foglalkozik Aquincum régészeti örökségével a tekintélyes brit régészeti folyóirat, a Current World Archaeology október-novemberi száma. A még tavaly Budapestre látogató főszerkesztő, Andrew Selkirk érdeklődését felkeltette a magyar főváros római kori előzményének meglepően nagy számú helyreállított, látható emléke.
Több, mint százhúsz évvel az óbudai ásatások megindulása után sikerült azonosítani az aquincumi polgárváros eddig ismeretlen keleti határát. A négyszög alakú városfal vonala az északi, déli és nyugati oldalon már korábbi feltárások során előkerült, de a Duna felöli részen egészen eddig még nem sikerült megtalálni azt.
Régi hagyomány az Aquincumi Múzeumban, hogy a múzeum régészei szakterületükről és kutatási témájukról rendszeresen tájékoztatják ismeretterjesztő előadások során a múzeumi közönséget. Legutóbb a Múzeumok Éjszakáján ismerkedhettek meg az érdeklődők tematikus tárlatvezetések keretében az aquincumi kiállítások anyagával, régészeink tolmácsolásában.
2008 őszén az M0 autóút nyomvonalán – Soroksáron - a NIF Zrt. megbízásából kezdték el a Budapesti Történeti Múzeum munkatársai a megelőző régészeti feltárást. A több mint 5 hektáros lelőhely munkálatai várhatóan novemberben fejeződnek be. Az ásatás során két régészeti korszak leletanyaga kerül elő: a lelőhely nagy részén, kb. 4 hektáron, Kr. u. 3. - 5. századi temetőt és telepet tárunk fel.
A BTM Aquincumi Múzeum idén immár negyedik alakalommal várta a Sziget Fesztiválon is a látogatókat a múzeum sátrában a Múzeumi Negyedben, kézműves programokkal, ókori hagyományörző bemutatókkal és ismeretterjesztő beszélgetésekkel a Főváros múltjáról valamint régészeti örökségéről.
Az Aquincumi Múzeum kiállításait és romterületét meglátogató gyerekek a kiállított leletek megtekintése során gyakran felteszik a kérdést: “hogyan kerülnek elő a tárgyak a földből?”A kérdés megválaszolására szervez a múzeum látványásatást, Kulturális Örökségi Napok programokat, múzeumi órákat, de szünidős programot is.
Az Archéologie et Gobelets svájci székhelyű nemzetközi régész szövetség 2009-ben Magyarországon tartotta évi rendes közgyűlését. A szövetség célkitűzése a szinte egész Európán átívelő Harangedényes kultúra hagyatékának, az eneolitikumtól a korabronzkorig továbbélő hagyományainak, vándorlásainak, a helyi népességekkel történő kapcsolatainak kutatása.
Az M0 autóút szigetszentmiklósi szakaszán, a Budapesti Történeti Múzeum Ős-, és Népvándorlás kori Osztálya az M0-ás autópályává bővítését megelőző feltárásokat kezdett 2008 augusztusában amelyek 2009. tavaszától tovább folytatódtak és jelenleg is tartanak. A megközelítőleg 4000 négyzetméternyi területen egy nagykiterjedésű, korabronzkori falu újabb részletei láttak napvilágot.
Egy római kori kőépület részlete valamint 21 római kori temetkezés került elő idén tavasszal és nyár elején az Aquincumi Múzeum két ásatásán Óbudán, a Huszti úton.
Megjelent az Aquincumi Füzetek 15., 2008-as kötete A magyar és angol nyelvű kiadványban részletes beszámolók olvahatók a BTM-Aquincumi Múzeumának 2008-ban végzett feltárásairól. A kötet cikkei a következők:
Az Aquincumi Látványtár című időszaki kiállítás 2008 szeptemberében nyílt meg az Aquincumi Múzeum Szentendrei út kiállítóépületében. A kiállítás az elmúlt 120 év régészeti feltárásainak leleteiből ad válogatást, a már korábban kiállított és a még be nem mutatott tárgyi emlékeken keresztül. A csaknem 1500 tárgy időrendi sorrendben, az őskortól a népvándorlás koráig követi végig Budapest történetét.
A kiállításhoz most elkészült 232 oldalas magyar-angol nyelvű kiadvány három nagyobb egységből épül fel. Az elsőben Budapest településtörténetével ismerkedhet meg az olvasó, az őskortól a népvándorlás korig.
A BTM-Aquincumi Múzeuma 2007. október 24. és 2008. november 3. között megelőző feltárást végzett Óbudán a III. ker., Hunor u. 24 - 26 és a Vörösvári út 95. alatti összevont ingatlanokon, mintegy 3400 m2-es felületen. A feltáráson jelnetős festett és stukkó díszekkel ellátott római kori épületmardványok és késő római sírok kerültek elő. A falfreskók és a stukkódíszek egy része már látható a Múzeum kiállításán.
2009. június 19. és 21. között az Aquincumi Múzeumban Dr. Krish Seetah (Cambridge-i Egyetem, MacDonald’s Intézet) tartott bemutatót az őskori hentestechnikákról, a római és középkori mészárosok eszközeiről és áruválasztékáról.
A Budapesti Történeti Múzeum Középkori Osztálya 2008. őszén az M0-ás autópálya építéséhez kapcsolódó feltárásokon egy honfoglalás kori temető nyolc sírját tárta fel. A fegyveres férfisírok mellett a női temetkezések gazdag lelatanyagot tartalmaztak.
Domborművekkel díszített római kori síremlékek kerültek elő Budán, a XI. kerületben, a Rupphegy oldalában, földkitermelés során. Lakossági értesítés követően a régészek nagyméretű, díszes sírépítményhez tartozó faragványokat, köztük egy latin nyelvű sírfelirattal ellátott kőemléket találtak.
Egy több mint hétezer éves újkőkori település részletét tárták fel a Budapesti Történeti Múzeum Ős- és Népvándorlás kori Osztályának munkatársai a óbudai Duna-parton. A kutatások erdményeképpen egy teljes újkőkori ház rekontruálhatóvá vált, amely eddig ismert legkorábbi, egészében feltárt lakóépület Óbudán.
Földalatti víztározót találtak a Budai Főgyűjtőcsatorna építése közben, az Ybl Miklós téren. A földmunkák során, amelyeket a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat megbízásából folyamatosan figyelemmel kísérnek a Budapesti Történeti Múzeum régészei, véletlenül bukkantak a kivitelezők a közműtérképen nem szereplő létesítményre.
Két római kori temetkezés, számos római kori tárgy, köztük egy szobortöredék került elő a III. kerületi Lángliliom utcában, 2008 utolsó hónapjaiban végzett feltárásokon.
2008. második felében próbafeltárás folyt a Háros utcában, az egykori középkori Csőt falu területén. Az ásatáson Árpád-kori tárólóvermek, árkok és késő középkori épületmaradványok valamint számos középkori használati tárgy, így vasszerszámok, kerámiaedények és csontkorcsolyák kerültek elő.
2008. őszén folytatódtak a múzeum Ős- és Népvándorláskori Osztályának feltárásai Békásmegyeren, a Királyok útján. A kutatások során számos, az újkőkortól a kelta időszakig terjedő, egymásra rétegződött őskori kultúra településmaradványai és temetkezései kerültek napvilágra a Duna-parti lelőhelyen.
2008. május 19. – december 5. között folytattuk az Álomsziget beruházáshoz kapcsolódó régészeti munkákat az óbudai Hajógyári-sziget Nagy-szigetének déli részén, vagyis a beruházás tervezett központi területén. Az idei feltárások a 2006-2007 telén folytatott geofizikai felmérések, és a 2007. év folyamán elvégzett próbafeltárás szerves folytatását képezték. A legutóbbi ásatási szezon főként a középkorra, részint az őskorra vonatkozó jelentősebb eredményekkel zárult.
Több a Kr. e. 3. és 1. évezred közötti régészeti korszak emlékei kerültek elő Békásmegyer határában egy új városnegyed építéséhez kapcsolódó régészeti munkák során.
Május 22-23-án a római kor egyik legkedveltebb ünnepén, az antik Floraliát idéző rendezvényen megelevenedett Aquincum városának élete: katonák, gladiátorok, iparosok, színészek és pantomimesek szórakoztatták a közönséget.
Megjelent az Aquincumi Füzetek 16., 2009-es kötete A magyar és angol nyelvű kiadványban részletes beszámolók olvahatók a BTM-Aquincumi Múzeumának 2009-ben végzett feltárásairól. 
2009. tavaszán, ahogy erről már korábban beszámoltunk több római kori díszes sírépítményelem került elő egy munkagödörben, a XI. kerületben, a Rupphegy déli oldalában.
Egy különös, „hétfejű” ember; rejtélyes aquincumi múmiák; sírokba temetett szörnyű átkok. Június 6 -án, vasárnap fény derül az aquincumi temetők titkaira Lassányi Gábor régész és Bernert Zsolt antropológus előadásban
Milyen jellegzetes technikai megoldások jellemezték a lenyűgöző méretű, antik vízvezetékeket? Szedtek-e vízdíjat az ókori Aquincumban? Hogyan jutott el a víz a forrástól az aquincumi polgárok poharáig? Mindezt megtudhatták az Aquincumi Múzeum május 2-i előadásának hallgatói. A téma előadója: Anderkó Krisztián régész.
Április 18-án, a Műemléki Világnap alkalmából az Aquincumi Múzeum és a feltárások történetével ismerkedhettek meg látogatóink. Az előadás résztvevői sok érdekességet tudhattak meg Aquincum római kori emlékeinek felfedezéséről, a romok konzerválásáról és a régészeti leletanyagok nagyközönség előtti bemutatásának lehetőségeiről is. A téma előadója: Varga Nikoletta régész.
300 millió forintos Európai Uniós támogatással turizmusfejlesztési beruházás kezdődik az Aquincumi Múzeum területén Pannonia Provincia Program (PPP) címmel, 2010. áprilisában. A Budapesti Történeti Múzeumhoz tartozó intézmény fejlesztésének külön aktualitását az adja, hogy a közelmúltban Világörökségi jelölés listájára került a római határvonal, a limes magyarországi szakasza, melynek legjelentősebb városa a tartományi székhely, Aquincum volt. 
Fejdísz aranylemezkékkel, gyöngysorok, kardok, óriási, díszes ruhakapcsolótű, római kori síremlék és avar libatojások is láthatóak a BTM Aquincumi Múzeumának 14. alkalommal megrendezésre került kiállításán. Az előző év legszebb ásatási leleteit felvonultató bemutatón ez alkalommal az ős- és római kori tárgyakon túl a Budapesti Történeti Múzeum frissen feltárt középkori leletanyaga is képviselteti magát. A kiállítás látogatható 2010 április 15 - 2011 március 31-ig.
Az Aquincumi Múzeum sok ezer éves, csillogó bronztárgyainak történetével, a korabeli bronzszobrok készítésének technikájával, s a római kori bronzművesség általunk ismert fortélyaival ismertette meg az érdeklődőket 2010. április 4-én, Vecsey Ádám restaurátor, a római kori bronzművesség kutatója.
Zsúfolásig megtelt a Pesti Vármegyeháza nagyterme 2010. március 1-én, a régészeti örökségvédelem helyzetéről és a múzeumok szerepvállalásáról rendezett konferencián. A konferencia vitathatatlan eredménye, hogy a múzeumok széles körben kifejthették és nyilvánosságra hozhatták jelenlegi helyzetüket, s a régészeti örökségvédelem szereplői megismerhették a múzeumok álláspontját.
A Budapesti Történeti Múzeum a főváros területén eddig előkerült legnagyobb szkíta kori temetőt tárta fel 2009-ben az M0 autóút tervezett déli szakaszán. A gazdag leletanyag restaurálása jelenleg is folyik, egy része tavasszal kiállításra kerül az Aquincum Múzeumban. 
A Dunaharaszti és Vecsés között kijelölt új M0 autópálya-szakasz nyomvonalán egy jelentős avar kori temető sírjait tárták fel a Budapesti Történeti Múzeum régészei.
2010-ben tovább folytatódik az Aquincumi Múzeum ismeretterjesztő előadás-sorozata, melynek keretében február 7-én, 11 órakor az ókori lakáskultúrával ismerkedhettek az érdeklődők. A téma előadója: Láng Orsolya régész, az Aquincumi polgárváros kutatója.
Az Aquincumi Múzeum a Magyar Kultúra Napja alkalmából mutatta be a szakmai közönségnek és az érdeklődőknek R. Facsády Annamária: Aquincumi ékszerek /Jewellery in Aquincum című könyvét. 
A Budapesti Történeti Múzeum 2008-ban és 2009-ben számos ponton végzett megelőző feltárásokat az M0 autóút délnyugati szakaszának szélesítési munkáihoz kapcsolódóan. 
Aquincum polgárvárosának utolsó korszakából, a Kr. u. 4. század végéről - az 5. század elejéről származó temetkezés került elő az óbudai Duna-part közelében folytatott ásatások során.
Megjelent a Vindabona – Aquincum - Probleme und Lösungen in der Stadtarchäologie című kiadvánny. 
Egy 13 -16. századi birtokközpont, egy Árpád-kori falu részletei, számos római kori kőemlék és rézkori objektumok kerültek elő a Hajógyári-szigeten 2009-ben elvégzett feltárásokon.
2009-ben újabb elemmel bővült a múzeum régészeti tevékenységét bemutató kiadványok száma. A Régészeti Kutatások Budapest peremén című kötet a Budapesti Történeti Múzeum munkatársai által az M0- ás autóút nyomvonalán, 2004-2006 közt végzett feltárások eredményeit mutatja be. 
2009. novemberében az Aquincumi Múzeum és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hetedik alkalommal képviselte Magyarországot az olaszországi Paestumban a „Borsa Mediterranea del Turismo Archeologico” (Mediterrán Régészeti Turisztikai Találkozó) című konferencián és kiállításon. A találkozó a magyarországi római emlékek népszerűsítése mellett kiváló alkalmat nyújtott a múzeum külföldi kapcsolatainak bővítésére is. 
Terjedelmes cikkben foglalkozik Aquincum régészeti örökségével a tekintélyes brit régészeti folyóirat, a Current World Archaeology október-novemberi száma. A még tavaly Budapestre látogató főszerkesztő, Andrew Selkirk érdeklődését felkeltette a magyar főváros római kori előzményének meglepően nagy számú helyreállított, látható emléke. 
Több, mint százhúsz évvel az óbudai ásatások megindulása után sikerült azonosítani az aquincumi polgárváros eddig ismeretlen keleti határát. A négyszög alakú városfal vonala az északi, déli és nyugati oldalon már korábbi feltárások során előkerült, de a Duna felöli részen egészen eddig még nem sikerült megtalálni azt. 
Régi hagyomány az Aquincumi Múzeumban, hogy a múzeum régészei szakterületükről és kutatási témájukról rendszeresen tájékoztatják ismeretterjesztő előadások során a múzeumi közönséget. Legutóbb a Múzeumok Éjszakáján ismerkedhettek meg az érdeklődők tematikus tárlatvezetések keretében az aquincumi kiállítások anyagával, régészeink tolmácsolásában.
2008 őszén az M0 autóút nyomvonalán – Soroksáron - a NIF Zrt. megbízásából kezdték el a Budapesti Történeti Múzeum munkatársai a megelőző régészeti feltárást. A több mint 5 hektáros lelőhely munkálatai várhatóan novemberben fejeződnek be. Az ásatás során két régészeti korszak leletanyaga kerül elő: a lelőhely nagy részén, kb. 4 hektáron, Kr. u. 3. - 5. századi temetőt és telepet tárunk fel.
A BTM Aquincumi Múzeum idén immár negyedik alakalommal várta a Sziget Fesztiválon is a látogatókat a múzeum sátrában a Múzeumi Negyedben, kézműves programokkal, ókori hagyományörző bemutatókkal és ismeretterjesztő beszélgetésekkel a Főváros múltjáról valamint régészeti örökségéről.
Az Aquincumi Múzeum kiállításait és romterületét meglátogató gyerekek a kiállított leletek megtekintése során gyakran felteszik a kérdést: “hogyan kerülnek elő a tárgyak a földből?” A kérdés megválaszolására szervez a múzeum látványásatást, Kulturális Örökségi Napok programokat, múzeumi órákat, de szünidős programot is. 
Az Archéologie et Gobelets svájci székhelyű nemzetközi régész szövetség 2009-ben Magyarországon tartotta évi rendes közgyűlését. A szövetség célkitűzése a szinte egész Európán átívelő Harangedényes kultúra hagyatékának, az eneolitikumtól a korabronzkorig továbbélő hagyományainak, vándorlásainak, a helyi népességekkel történő kapcsolatainak kutatása.
Az M0 autóút szigetszentmiklósi szakaszán, a Budapesti Történeti Múzeum Ős-, és Népvándorlás kori Osztálya az M0-ás autópályává bővítését megelőző feltárásokat kezdett 2008 augusztusában amelyek 2009. tavaszától tovább folytatódtak és jelenleg is tartanak. A megközelítőleg 4000 négyzetméternyi területen egy nagykiterjedésű, korabronzkori falu újabb részletei láttak napvilágot.
Egy római kori kőépület részlete valamint 21 római kori temetkezés került elő idén tavasszal és nyár elején az Aquincumi Múzeum két ásatásán Óbudán, a Huszti úton.
Az Aquincumi Látványtár című időszaki kiállítás 2008 szeptemberében nyílt meg az Aquincumi Múzeum Szentendrei út kiállítóépületében. A kiállítás az elmúlt 120 év régészeti feltárásainak leleteiből ad válogatást, a már korábban kiállított és a még be nem mutatott tárgyi emlékeken keresztül. A csaknem 1500 tárgy időrendi sorrendben, az őskortól a népvándorlás koráig követi végig Budapest történetét. 
2009. június 19. és 21. között az Aquincumi Múzeumban Dr. Krish Seetah (Cambridge-i Egyetem, MacDonald’s Intézet) tartott bemutatót az őskori hentestechnikákról, a római és középkori mészárosok eszközeiről és áruválasztékáról. 
2009. április 15.-én nyilt meg a 2008.-ban a fővárosi ásatásokon előkerült legszebb leleteket bemutató kiállítás az Aquincumi Múzeumban.
A Budapesti Történeti Múzeum Középkori Osztálya 2008. őszén az M0-ás autópálya építéséhez kapcsolódó feltárásokon egy honfoglalás kori temető nyolc sírját tárta fel. A fegyveres férfisírok mellett a női temetkezések gazdag lelatanyagot tartalmaztak. 
Domborművekkel díszített római kori síremlékek kerültek elő Budán, a XI. kerületben, a Rupphegy oldalában, földkitermelés során. Lakossági értesítés követően a régészek nagyméretű, díszes sírépítményhez tartozó faragványokat, köztük egy latin nyelvű sírfelirattal ellátott kőemléket találtak. 
Egy több mint hétezer éves újkőkori település részletét tárták fel a Budapesti Történeti Múzeum Ős- és Népvándorlás kori Osztályának munkatársai a óbudai Duna-parton. A kutatások erdményeképpen egy teljes újkőkori ház rekontruálhatóvá vált, amely eddig ismert legkorábbi, egészében feltárt lakóépület Óbudán.
Földalatti víztározót találtak a Budai Főgyűjtőcsatorna építése közben, az Ybl Miklós téren. A földmunkák során, amelyeket a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat megbízásából folyamatosan figyelemmel kísérnek a Budapesti Történeti Múzeum régészei, véletlenül bukkantak a kivitelezők a közműtérképen nem szereplő létesítményre.
Két római kori temetkezés, számos római kori tárgy, köztük egy szobortöredék került elő a III. kerületi Lángliliom utcában, 2008 utolsó hónapjaiban végzett feltárásokon. 
2008. második felében próbafeltárás folyt a Háros utcában, az egykori középkori Csőt falu területén. Az ásatáson Árpád-kori tárólóvermek, árkok és késő középkori épületmaradványok valamint számos középkori használati tárgy, így vasszerszámok, kerámiaedények és csontkorcsolyák kerültek elő.
2008. őszén folytatódtak a múzeum Ős- és Népvándorláskori Osztályának feltárásai Békásmegyeren, a Királyok útján. A kutatások során számos, az újkőkortól a kelta időszakig terjedő, egymásra rétegződött őskori kultúra településmaradványai és temetkezései kerültek napvilágra a Duna-parti lelőhelyen. 
2008. május 19. – december 5. között folytattuk az Álomsziget beruházáshoz kapcsolódó régészeti munkákat az óbudai Hajógyári-sziget Nagy-szigetének déli részén, vagyis a beruházás tervezett központi területén. Az idei feltárások a 2006-2007 telén folytatott geofizikai felmérések, és a 
Több a Kr. e. 3. és 1. évezred közötti régészeti korszak emlékei kerültek elő Békásmegyer határában egy új városnegyed építéséhez kapcsolódó régészeti munkák során.